Magyar keresztnevek tára

Augusztus 23. névnapjai

Férfinevek (13)

Az Aszter görög eredetű férfinév, jelentése: csillag.

A Bence a latin Vincentius (Vince, jelentése: győztes) férfinév Bencenc formájú rövidüléséből származik. A latin alakból való kialakulása a következőképpen ment végbe: Vincentius - Vincenc - ebből lett ikerítéssel (Vincenc-Bencenc) a Bencenc - Bence. A Bencenc alakot is használták egy ideig, de ahogy a Vincencből Vince lett, a Bencencből is Bence. A Bencét még a 18. században is a Benedek becéző alakjának tekintették, ezért van az, hogy a Magyarországon legrégebben működő Szent Benedek által alapított szerzetesrend nevében, a bencésekében a Bence név bújik meg.

A Fajsz magyar eredetű férfinév, jelentése: falánk, torkos.

A Farkas régi magyar férfinév, amellyel a szülők vélhetően azt az óhajukat kívánták kifejezni, hogy a gyermek legyen bátor, mint a farkas.

A Fülöp név idegen nyelvekbeli formájából származik.

A Fülöp férfinév a görög Philippos név rövidülésének a magyar alakváltozata. Jelentése: lókedvelő.

A Kurd török eredetű régi magyar személynév, jelentése farkas.

A Zágon szláv - magyar eredetű férfinév, jelentése: dűlő mögötti terület.

A Zekarja név rövidített változata.

Női nevek (11)

Az Árven név jelentése nemes hölgy.

Névnapok:aug. 23.

A Róza a latin Rosa névből származó női név, jelentése rózsa. A magyar nyelvben a Rozália beceneve is.

A Rózsa latin (Rosa) eredetű női név, jelentése: rózsa (virág).

A Szidónia önállósult beceneve.

Névnapok:aug. 23.

A Szidónia női név latin eredetű, a jelentése: Szidón (ma: Szaida) városából való nő.

Névnapok:aug. 23.

A Teónia név a görög Theonasz férfinév latinosított női párja. Jelentése: Istenhez tartozó.

Névnapok:aug. 23.

Ezen a napon történt

64 ezen a napon történt

·

Forrás:

Wikipedia.org

410

Alarik király vizigótjai megszállják Róma városát.

Esemény

1572

Szent Bertalan éjszakája Párizsban: Augusztus 23-áról 24-ére virradó éjszakán Medici Katalin anyakirályné utasítására legyilkolják a Párizsban tartózkodó hugenották nagy részét.[1]

Esemény

1849

Szemere Bertalan miniszterelnök többedmagával Orsovánál elássa a magyar koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát. Az osztrák császári hatóságok 1853. szeptember 8-án megtalálják, és Bécsbe, majd Budára szállítják e kincseket.

Esemény

1866

Esemény

1914

A Japán Császárság hadat üzen Németországnak, majd elfoglalja a Shandtung-félszigetet. Novemberre már megszállja a német császár kínai és csendes-óceáni birtokait. A háború után ezeket a területeket a Népszövetség beilleszti mandátumterületeinek rendszerébe, amik jóvoltából nemzetközi ellenőrzés alá vonhatják a vesztesek területeit.

Esemény

1938

A bledi értekezleten a kisantant hatalmak elismerik Magyarországnak a fegyverkezéshez fűződő jogát. Cserében Magyarország lemond a trianoni határok fegyverrel való megváltoztatási igényéről.

Esemény

1939

Esemény

1944

A szovjet hadsereg Iaşi–Kisinyov offenzívájának sikere nyomán Románia hivatalosan kapitulál, és megtámadja addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat. I. Mihály román király a politikai pártok és a hadsereg támogatásával sikeresen végrehajtja a kiugrást, Ion Antonescut letartóztatja és Constantin Sănătescu vezetésével új kormányt alakít.

Esemény

1950

A köztársasági elnöki tisztséget felváltja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, melynek első elnöke Szakasits Árpád köztársasági elnök lett.

Esemény

1990

Örményország és Türkmenisztán kiválnak a Szovjetunióból, és önálló, független államokká válnak.

Esemény