Magyar keresztnevek tára

Október 16. névnapjai

Férfinevek (12)

Az Ambrus név régi magyar becéző formája.

Az Ambrus a név régi magyar becéző formája.

Az Ambrus férfinév a görög Ambrosziosz név rövidüléséből származik. Az Ambroziosz jelentése: halhatatlan. A görög mitológiában az ambrózia az istenek halhatatlanságot biztosító étele volt. Női párja: Ambrózia.

A Bed név kicsinyítőképzős változata.

A Bedő magyar eredetű férfinév, az ismeretlen eredetű Bed név származéka, esetleg a Benedek névből származik.

A Gál Gallusz név régi magyar formájának, a Gálosnak a rövidülése.

Névnapok:okt. 16.

A kelta (ír) eredetű Gallo név latinos Gallus formájából származik, a jelentése gall, azaz ehhez a néptörzshöz tartozó. A gall a latinban kakast jelent.

Névnapok:okt. 16.

A Gallusz név régi magyar formája.

Névnapok:okt. 16.

A Gellért a germán eredetű Gerhard, Gerhart nevekből származik, a jelentése gerely, dárda + erős, merész.

A Gerhárd germán eredetű német férfinév, jelentése: gerely, dárda + erős, merész.

Női nevek (12)

Az Aranka magyar eredetű női név, az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

Az Aurélia latin eredetű női név az Aurél férfinév párja.

Az Auróra latin eredetű női név, jelentése: hajnal, hajnalpír. A római mitológiában a hajnal istennőjének a neve.

A Hedvig északi germán (skandináv) rövidülése.

A Hedvig női név germán eredetű, mindkét tagjának jelentése: harc.

Lél férfinév női megfelelője. Jelentése: lélek.

A Lelle magyar eredetű női név, jelentése: kürtös, kürtfúvó, lélek, lélegzik. Férfi párja: Lehel.

Névnapok:okt. 16.

A Margit női név a görög eredetű latin Margareta név megmagyarosodott alakja, a jelentése: gyöngy. A köznév a görögben valószínűleg perzsa eredetű. Valószínűleg a babiloni mar galliti kifejezésre vezethető vissza, jelentése: a tenger leánya vagy a világosság gyermeke. A Margit név fejlődési sora: Margerita – Margerit – Margrit – Margit.

Ezen a napon történt

93 ezen a napon történt

·

Forrás:

Wikipedia.org

1604

Esemény

1701

Megalapítják a Yale Egyetemet.

Esemény

1813

A Népek Csatájának kezdete Lipcsénél: Bonaparte Napóleon veresége a porosz–osztrák–orosz koalíciós hadseregtől.[1]

Esemény

1848

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején az udvarhelyszéki Agyagfalván összehívták a székely nemzetgyűlést, ahol nagy fontosságú határozatok születtek. A résztvevők a székelység nevében esküt tettek az alkotmányos magyar kormányra, társadalmi és nemzeti felszabadulást hirdettek, hitet tettek a jogegyenlőség és az alkotmányos szabadság mellett. A népgyűlésen „a szász és román testvérekhez” szóló, békés együttélésre buzdító kiáltványt fogadtak el. Kimondták továbbá a 19–25 éves székely ifjak általános hadkötelezettségét és egy, a honvédség mintáján alapuló székely hadsereg felállítását.

Esemény

1848

Ferdinánd császár és király Windisch-Grätz tábornagyot nevezi ki az Itálián kívüli haderők főparancsnokának, teljhatalommal ruházza fel, és utasítja a bécsi és a magyar forradalom leverésére.

Esemény

1862

Preysz Móric kémikus a Hegyaljai Borművelők Egyesületében három évvel Louis Pasteur előtt bemutatja pasztőrözési eljárását.

Esemény

1895

A király törvényesen bevett vallássá nyilvánítja az izraelita vallást.

Esemény

1897

Esemény

1899

Sarah Bernhardt és társulata a budapesti Magyar Színházban vendégszerepel.

Esemény